Előzetesen sokan gondolták úgy, hogy a labdarúgó-játékvezetők segítségéül szolgáló videobírós rendszer majd csökkenti a viták számát, ám messze jár az igazságtól, aki így gondolta. A VAR ugyanis nem aratott osztatlan sikert, a bírálói ráadásul sokkal hangosabbak, mint akik egyetértenek a használatával.
Magyarország ott volt a kezdeteknél: az első, VAR-ral befújt büntető Kassai Viktorhoz köthető, aki a 2016-os klubvilágbajnokságon továbbengedett egy akciót, de aztán visszanézte az esetet egy pálya széli monitoron, és mivel szabálytalanságot látott, a japán Kashima tizenegyest rúghatott a kolumbiai Nacional elleni mérkőzésén.
A topligák közül a németek és az olaszok vetették be először, a tesztidőszakot követően a 2017-18-as idénytől kezdve. Ugyan mindkét bajnokságban csökkent a játékvezetői hibák száma, a Serie A-ban még mind a mai napig látni hajmeresztő ítéleteket. A Premier League-ben közben lényegében nem telik el úgy forduló, hogy
A nagy események ugyanakkor már elképzelhetetlenek nélküle. Használták a 2018-as világbajnokságon, és egyre több bajnokságban, sorozatban van már jelen, a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában is, valamint természetesen az idei Európa-bajnokságon. Az Eb-ken meg is figyelhető a VAR-hatás, megszaporodott ugyanis a tizenegyesek száma az öt évvel ezelőtti, VAR-mentes tornához képest: Franciaországban 12 büntetőt rúghattak a csapatok, idén már 15-nél járnak, és még hátra van hét mérkőzés.
Inkább élvezhető, mint nem
Magyarországra, az NB I-be is megérkezik a videobírós asszisztencia, az élvonal következő szezonjában debütál itthon a rendszer. Épp ezért készített egy kutatást az IDEA Intézet azzal kapcsolatban, hogyan viszonyulnak a magyarok a VAR-hoz. A számok (a cikk végén található az infografika) alapján itthon a megkérdezettek többsége
- megbékélt a használatával és inkább élvezhetőbbnek tartja így a mérkőzéseket,
- ugyanakkor limitálná a videobírózásra szánható időt.
A kutatás azok válaszadását vizsgálta, akik nagyon, vagy meglehetősen gyakran néznek mérkőzéseket. Ez a megkérdezettek 13 százaléka, mellettük a nem túl gyakran, de rájuk jellemző sajátos rendszerességgel (8 százalék) mérkőzéseket követők véleménye is elemzésre érdemes. Ez így a megkérdezettek 21 százalékát teszi ki, őket külön vizsgálta az IDEA Intézet. Ez a megkérdezetti kör, ami így a teljes minta több mint egynegyede, és szemben a politikai vagy közéleti véleménykutatásokkal, pont azok véleményét adja ki, akik a leginkább kompetensek a témában. Nyilván, akik a mérkőzéseket szorosan követik, azok vannak képben a videobírót illetően, azok véleménye a mérvadó. Egy tulajdonképpeni érintett „fogyasztói csoport” visszacsatolását látjuk viszont.
Emellett a „nem túl gyakran” kört is érdemes vizsgálni, mert a labdarúgó-Európa-bajnokság idején az ő meccsnéző aktivitásuk is emelkedik.