A legfurább Eb-elődöntő, ahol pénzfeldobással dőlt el a győztes

1968-ban nem mindennapi körülmények között dőlt el az Európa-bajnoki elődöntő.
Kapcsolódó cikkek

Minden idők egyik legfurcsább elődöntőjét hozta és végül olasz győzelemmel zárult az 1968-as torna, amely az Európai Nemzetek Kupája első két kiírását követően immáron hivatalosan is Európa-bajnokságként került be a köztudatba.

Kapcsolódó
A Real-elnök a fél szovjet válogatottat szerződtette volna az Eiffel-torony tetején
Henri Delaunay megálmodta, de csupán 33 évvel később lett valósággá a labdarúgó Európa-bajnokság.

A lebonyolítás annyiban változott, hogy az eddigi oda-visszavágós párharcokat felváltották a csoportküzdelmek, és a nyolc első lépett tovább a negyeddöntőbe. Oda, ahová a friss világbajnoki ezüstérmes NSZK, a vb-harmadik Portugália vagy a korszak egyik legjobbja, Csehszlovákia be sem került.

Az Illovszky Rudolf vezette magyar válogatott viszont remekelt, úgy nyerte meg csoportját NDK, a Johan Cruyff-féle Hollandia, illetve Dánia előtt, hogy az utolsó fordulóban már a keletnémetek elleni vereség is bőven belefért.

A negyeddöntőkben aztán a világbajnok Anglia oda-vissza verte az Eb-címvédő spanyolokat, míg Jugoszlávia egy belgrádi 5-1-gyel kiütötte a franciákat. Olaszországban pedig a szurkolók már el is feledték, hogy két éve még rohadt paradicsomokkal dobálták meg a római repülőtéren a vb-csoportkörből – többek között az Észak-Korea elleni 0-1 miatt – kieső kedvenceket, Pierino Pratiék Bulgária ellen jutottak be a négyes döntőbe.

A negyedik negyeddöntőben Magyarország a Szovjetunióval találkozott, a lemondott Illovszky helyett kinevezett Sós Károly ugyan egy győztes meccsel mutatkozott be, de a hazai 2–0 nem volt elég, a szovjetek a visszavágón 3–0-ra nyertek.

Az Eb álomcsapata

Dino Zoff (olasz) – Mirsad Fazlagic (jugoszláv), Giacinto Facchetti (olasz), Albert Seszternyev (szovjet), Bobby Moore (angol), Ivica Osim (jugoszláv), Angelo Domenghini (olasz), Geoff Hurst (angol), Luigi Riva (olasz), Sandro Mazzola (olasz), Dragan Dzajic (jugoszláv).

Fej vagy írás?

A két elődöntő 210 perce alatt csupán egy gól született, Dragan Dzajic a 85. percben a jugoszlávokat juttatta tovább Anglia ellen.

Az olasz-szovjet elődöntőben azonban se a rendes játékidő, se a hosszabbítás nem hozott gólt, így pénzfeldobás döntött. Az öltözőben a nyugatnémet Kurt Tschenscher játékvezető, és néhány UEFA-tanú, köztük a magyar Zsolt István előtt Albert Seszternyev a fejet, Giacinto Facchetti az írást választotta.

A bíró elővett egy régi érmét, én az írást mondtam. Nyertem! Üvöltve kirohantam a folyosóra

– emlékezett vissza a történtekre Facchetti. A Nemzeti Színház ügyelőjeként is dolgozó Zsolt István visszaemlékezése szerint azonban ez a második érme volt, az első ugyanis a feldobás után begurult a zuhanyzó farácsa alá. Azt írta, miután kiürült az öltöző, ő felfeszítette a rácsot, és az érme fej oldala volt felül…

Egyes források szerint az érme az öltöző padlójának repedésébe csúszott, és az élén maradt.

A római Olimpiai Stadionban rendezett döntőt 80 ezer szurkoló látta: a 39. percben Dzajic révén a jugoszlávok szereztek vezetést, erre csak a 80. percben tudott válaszolni Angelo Domenghini egy remek szabadrúgásgóllal. Jöhetett a hosszabbítás, majd a 120 perc 1-1-es végeredménye után a döntés, két nap múlva ismét megmérkőznek a felek.

Az újrajátszásra már csupán 55 ezren látogattak ki, és konstatálhatták, hogy Ferruccio Valcareggi szövetségi kapitány öt helyen is megváltoztatta a kezdőcsapatát, ezúttal már pályára küldte Sandro Mazzolát és Luigi Rivát is.

A 11. percben éppen Riva szerzett vezetést, ezt Pietro Anastasi a 32. percben megtoldotta még eggyel, beállítva a 2-0-s végeredményt.

Öt érdekesség az 1968-as Eb-ről

III. Európa-bajnokság, 1968, Olaszország

Negyeddöntők
Anglia – Spanyolország 1-0, 2-1
Bulgária – Olaszország 3-2, 0-2
Franciaország – Jugoszlávia 1-1, 1-5
Magyarország – Szovjetunió 2-0, 0-3

Négyes döntő (Olaszország, 1968. június 5-10.)
Elődöntők:
Olaszország – Szovjetunió 0-0, hosszabbítás után
Pénzfeldobással Olaszország jutott tovább.

 

Jugoszlávia – Anglia 1-0 (0-0)
gól: Dzajic (85.)

 

A harmadik helyért:
Anglia – Szovjetunió 2-0 (1-0)
gól: B. Charlton (38.), Hurst (63.)

 

Döntő (1968. június 8.):
Olaszország – Jugoszlávia 1-1 (0-1, 1-1, 1-1)
Róma, Stadio Olimpico, 80 000 néző
Vezette: Dienst (svájci)
Olaszország: Zoff – Burgnich, Guarneri, Castano, Facchetti, Ferrini, Juliano, Lodetti, Domenghini, Anastasi, Prati. Szövetségi kapitány: Ferruccio Valcareggi
Jugoszlávia: Pantelic – Fazlagic, Paunovic, Holcer, Damjanovic, Pavlovic, Trivic, Acimovic, Petkovic, Musemic, Dzajic. Szövetségi kapitány: Rajko Mitic
gól: Domenghini (80.), illetve Dzsajics (39.)

 

Megismételt döntő (1968. június 10.):
Olaszország – Jugoszlávia 2-0 (2-0)
Róma, Stadio Olimpico, 55 000 néző
vezette: Ortiz de Mendibil (spanyol)
Olaszország: Zoff – Burgnich, Guarneri, Salvatore, Facchetti, Rosato, Mazzola, De Sisti, Domenghini, Anastasi, Riva. Szövetségi kapitány: Ferruccio Valcareggi
Jugoszlávia: Pantelic – Fazlagic, Paunovic, Holcer, Damjanovic, Pavlovic, Trivic, Acimovic, Hosic, Musemic, Dzajic. i Rajko Mitic
gól: Riva (11.), Anastasi (32.)

 

A döntő góllövőlistájának élmezőnye:
2 gólos: Dragan Dzajic (Jugoszlávia)
1 gólos: Pietro Anastasi, Angelo Domenghini, Luigi Riva (Olaszország), Bobby Charlton, Geoff Hurst (Anglia)

 

A teljes torna (1966-68) góllövőlistájának élmezőnye:
7 gólos: Luigi Riva (Olaszország)
6 gólos: Farkas János (Magyarország)
5 gólos: Bobby Charlton, Geoff Hurst (Anglia), Fleury di Nallo (Franciaország), Angelo Domenghini, Sandro Mazzola (Olaszország), Constantin Fratila (Románia), Henning Frenzel (NDK), Fritz Künzli (Svájc), Gerd Müller (NSZK), Petar Zsekov (Bulgária)