Ilyen csatárral képtelenség lemaradni az Eb-aranyról

1972-ben Gerd Müller a csúcson volt, a Bayernben és a válogatottban 85 (!) gólt szerzett.
Kapcsolódó cikkek

Hosszú időn át nosztalgiával gondolhattunk az 1972-es Európa-bajnokságra, az akkori sikert követően kevesen hitték, hogy 2016-ig kell majd várni arra, hogy a magyar labdarúgó-válogatott ismét érdekelt legyen egy kontinenstornán.

Kapcsolódó
A Real-elnök a fél szovjet válogatottat szerződtette volna az Eiffel-torony tetején
Henri Delaunay megálmodta, de csupán 33 évvel később lett valósággá a labdarúgó Európa-bajnokság.

Akkor már egy hullámvölgyet átvészelt a magyar futball, az 1962-es és 1966-os vb-negyeddöntők után az 1970-es világbajnokságra a kijutás sem sikerült, a csehszlovákok elleni marseille-i 1–4 egy korszak végét ígérte.

1971-ben ismét Illovszky Rudolf lett a szövetségi kapitány, és vele újra sikerrel vette az Eb-selejtezőket a válogatott. Kellett is a segítsége, a Hoffer József vezette csapat ugyanis Bulgáriában belefutott egy 3–0-s vereségbe, majd itthon a franciák elleni csak 1–1-re végzett. Illovszky azonban rendet tett, a maradék négy meccsen négy győzelem született, Norvégiát oda-vissza pofozta a válogatott, így készülhetett a románok elleni negyeddöntőre.

Kapcsolódó
A harmadosztályból is leigazolta volna a Barca, de nemet mondott
Ezúttal Franco tábornok is engedékenyebb volt, játszhatott csapata a szovjetekkel.

A románok elleni negyeddöntő óriási izgalmakat tartogatott, a népstadionbeli mérkőzés úgy lett 1-1, hogy a mindössze második válogatott mérkőzésén szereplő Branikovits László góljával a 10. percben vezetést szerzett a magyar csapat, majd Zámbó Sándorral egy-egy alkalommal a lécet is eltalálta, azonban Géczi István rossz kimozdulását követően Szatmári Sándor, azaz Alexandru Satmareanu egyenlített (1-1).

A bukaresti visszavágón megvolt az esély a idegenbeli sikerre, az első félidőben Szőke István és Kocsis Lajos is betalált, majd 1-2-es állásnál, a 45. percben büntetőhöz jutott a válogatott. Páncsics Miklós nem vállalta, Kocsis igen, de lövését kivédte Necula Raducanu kapus. A 81. percben aztán Alexandru Neagu kiegyenlített (2-2), jöhetett a harmadik mérkőzés.

A semleges helyszín Belgrád lett, ahol ismét döntetlen közeli volt eredmény a hajráig, Szőke góljára Neagu válaszolt, ám a 87. percben Szőke jobbról, tíz méterről kilőtte a jobb alsó sarkot (2-1). Lehetett készülni a négyes döntőre.

Az Eb álomcsapata

Jevgenyij Rudakov (szovjet) – Revaz Dzodzuasvili (szovjet), Franz Beckenbauer (német), Paul Breitner (német), Murtaz Hurcilava (szovjet), Uli Hoeness (német), Günther Netzer (német), Herbert Wimmer (német), Raoul Lambert (belga), Jupp Heynckes (német), Gerd Müller (német).

Puskásékat másolta az NSZK

Belgium nagy meglepetésre kiverte a címvédő olaszokat, a szovjetek ezúttal sem hiányozhattak az elődöntőből (Jugoszláviát 3–0-s összesítéssel búcsúztatták), míg NSZK a Wembleyben harcolta ki a négy közé jutást.

Nyugat-Németország Wembleyben aratott 3-1-es győzelme a maga módján épp olyan drámai hatást váltott ki, mint a magyar válogatott ugyanitt aratott 6-3-as sikere tizenkilenc évvel korábban.

A másnapi angol újságok nem is mulasztottak el maró kritikával rámutatni a párhuzamra. Különösen az első fél óra döbbentette meg az embereket, amikor a Franz Beckenbauer és Günter Netzer vezette német válogatott káprázatos futballt játszott. A L’Équipe a 2000-es évek futballjaként ünnepelte a német csapat játékát” – írta Jonathan Wilson a Futballforradalmak című könyvében.

Helmut Schön kapitánynak mondhatni könnyű dolga volt, hiszen két Bundesliga-élcsapat, a Bayern München és a Borussia Mönchengladbach is a saját utánpótlását erősítette a hatvanas években – köszönhetően Zlatko Csajkovszkij és Hennes Weisweiler úttörő elképeléseinek.

Így aztán Schön olyan világsztárokkal dolgozhatott, mint Franz Beckenbauer, Paul Breitner, Uli Hoeness, Gerd Müller vagy Günter Netzer. A német válogatott pedig az 1966-os vb-ezüst, majd az 1970-es vb-bronz után 1972-ben Európa-, 1974-ben világbajnok lett.

Az elődöntőben a németek 2-1-re verték a belgákat, a másik ágon Magyarország a szovjetekkel csapott össze, és 1–0-s vereséget szenvedett.

A meccs egyetlen gólját 53. percben Anatolij Dmitrovics Konykov szerezte, aki Páncsics röviden kifejelt labdáját 15 méterről lőtte a bal sarokba úgy, hogy Juhász Péter még a gólvonal előtt bele is ért. A hajrában aztán ott volt a lehetőség az egyenlítésre, Revaz Dzsodzsuasvili fellökte Dunai Antalt a tizenhatoson belül, de Zámbó Sándor tizenegyesét Jevgenyij Rudakov kivédte.

A harmadik helyért Belgium 2-1-re győzött, Raoul Lambert és Paul van Himst góljára Kű Lajos válaszolt büntetőből.

Gerd Müllernél nem volt jobb

A fináléban aztán az NSZK elgázolta a szovjeteket, Gerd Müller ismét duplázott, a harmadik gólt Herbert Wimmer szerezte.

Egyszerűen minden működött. Nagyon jól megértettük egymást, akkor is, amikor a pályán voltunk. Ennél többet senki sem kérhetett tőlünk

– emlékezett vissza Müller. A Bayern München csatára bombaformában érkezett, hiszen 1971-72-ben 40 gólt szerzett a Bundesligában (ezt döntötte meg idén Robert Lewandowski).

Csapattársa, Franz Beckenbauer azt mondta róla:

A gyorsulása hihetetlen volt. Amikor az edzéseken ellene játszottam, sohasem volt esélyem.

A németek óriási fölényét a torna álomcsapata is jól mutatta: a tizenegy játékos közé heten is bekerültek.

Schön csapata erről az alapról építkezve két év múlva világbajnok lett, bár a szakember évekkel később azt nyilatkozta: „Az 1972-es csapat volt a legjobb, amit valaha is vezettem.”

A szovjetek viszont tíz évre kiírták magukat a futballéletből. Alekszander Ponomarjov szövetségi kapitány 1973-ban, 55 éves korában meghalt, az 1974-es vébére pedig azért nem jutott ki a csapat, mert a chilei kormánypuccs miatt bojkottálta a dél-amerikaiak elleni idegenbeli interkontinentális selejtezőt. Vébére 1982-ben, Eb-re csupán 1988-ban jutott el ismét.

Öt érdekesség az 1972-es Eb-ről

IV. Európa-bajnokság, 1972, Belgium

Negyeddöntők
Olaszország – Belgium 0-0, 1-2
Anglia – NSZK 1-3, 0-0
Magyarország – Románia 1-1, 2-2, 2-1
Jugoszlávia – Szovjetunió 0-0, 0-3

 

Négyes döntő (Belgium, 1972. június 14-18.)
Elődöntők:
Belgium – NSZK 1-2 (0-1)
gól: Polleunis (83.), illetve G. Müller (24., 72.)

 

Szovjetunió – Magyarország 1-0 (0-0)
Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P., Juhász I., Kocsis L. (Albert, 60.), Kű, Szőke, Bene (Dunai II, 60.), Zámbó. Szövetségi kapitány: Illovszky Rudolf
gól: Konykov (53.)

 

A harmadik helyért:
Belgium – Magyarország 2-1 (2-0)
Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P., Juhász I., Albert, Kű, Kozma, Dunai II, Zámbó (Szűcs, 46.). Szövetségi kapitány: Illovszky Rudolf
gól: Lambert (23.), Van Himst (28.), illetve Kű (52., 11-esből)

 

Döntő (1972. június 18.):
NSZK – Szovjetunió 3-0 (1-0)
Brüsszel, Heysel stadion, 43 066 néző
vezette: Marschall (osztrák)
NSZK: Maier – Höttges, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner, Hoeness, Netzer, Wimmer, Heynckes, G. Müller, Kremers. Szövetségi kapitány: Helmut Schön
Szovjetunió: Rudakov – Dzsodzsuasvili, Hurcilava, Kaplicsnij, Isztomin, Konykov (Dolmatov, 46.), Troskin, Kolotov, Bajdacsnij, Banyisevszkij (Kozinkevics, 66.), Onyiscsenko. Szövetségi kapitány: Alekszander Ponomarjov
gól: G. Müller (27., 58.), Wimmer (52.)

 

A döntő góllövőlistájának élmezőnye:
4 gólos: Gerd Müller (NSZK)
1 gólos: Anatolij Konykov (Szovjetunió), Kű Lajos (Magyarország), Raoul Lambert, Odilon Polleunis, Paul van Himst (Belgium), Herbert Wimmer (NSZK)

 

A teljes torna (1970-72) góllövőlistájának élmezőnye:
11 gólos: Gerd Müller (NSZK)
5 gólos: Martin Chivers (Anglia), Johan Cruyff, Piet Keizer (Hollandia), Hans-Jürgen Kreische (NDK)
4 gólos: Bene Ferenc (Magyarország), George Best (Észak-Írország), Jan Capkovic (Csehszlovákia), Johan Devrind, Raoul Lambert, Paul van Himst (Belgium), Viktor Kolotov (Szovjetunió), Wlodzimierz Lubanski (Lengyelország), Thomas Parits (Ausztria), José Martínez Sánchez, “Pirri” (Spanyolország)

A nyitóképen Gerd Müller látható, aki két gólt szerzett a fináléban.