Egy lábtörés segítette aranyéremhez az Eb-döntő német legendáját

Az 1980-as labdarúgó Európa-bajnokság volt az első, ahol a házigazda alanyi jogon részese lehetett a viadalnak és ahol nem négy, hanem nyolc csapat vehetett részt, immáron csoportkör beiktatásával.

A magyarok ezúttal sem jutottak ki, a Kovács Ferenc irányította válogatott a selejtezőben ugyan a szovjetek ellen pozitív mérleget produkált (2-0, 2-2), de a finnországi 2-1-es, majd a görögországi 4-1-es vereség mindent eldöntött.

A rendezési jog Olaszországé lett, de a helyieket nem nagyon csigázta fel a sok mérkőzés. A kedvencek meccsein ugyan jó volt a hangulat, de például a csehszlovák–görög meccsre néhány ezren látogattak csak ki.

Gólszegénység

A látvány sem volt eget verő, a túlságosan védekező taktika miatt a csoportkörben három mérkőzés gól nélküli döntetlennel, három pedig 1-0-s végeredménnyel végződött.

Az A csoportban az NSZK egy tehetséges új generációval – Bernd Schuster, Hans-Peter Briegel, Horst Hrubesch, Hansi Müller, Karl-Heinz Rummenigge – érkezett, és miután a csehszlovákokat, majd a hollandokat is legyőzte egy-egy góllal, a görögök ellen egy 0-0 is elég volt a döntőhöz. A második helyet a csehszlovákok szerezték meg.

A másik ágon a házigazda Olaszország (a bundázás miatt eltiltott Paolo Rossi nélkül), a kétszeres aranylabdás Kevin Keeganre, illetve a kétszeres BL-győztes Liverpoolra és Nottinghamre építő Anglia, valamint a Kubala László vezette Spanyolország tűnt esélyesnek, végül a Guy Thys vezette belgák mindenkit megleptek.

Persze 1972-ből rendelkeztek egy bronzéremmel, de az addigi öt Eb közül mindössze azon jutottak el a végjátékig, azaz összesen két mérkőzést vívtak.

A nagyrészt ismeretlen játékosokból álló csapat kulcsemberének a kapus Jean-Marie Pfaff és Jan Ceulemans számított, és Thys kapitány egy jól védekező és a végsőkig küzdő harcos csapatot rakott össze.

„Hat-hét évig dolgoztunk a csapat felépítésén, azt hiszem, minden idők egyik legjobb belga válogatottja volt. Amatőrök voltunk, de akadt néhány jó játékosunk, akik segítségével az eb-re összeálltunk” – nyilatkozta Pfaff.

Az Anglia elleni, 1980. június 12-i nyitány ugyanolyan emlékezetesnek bizonyul a pályán, mint azon kívül. A mérkőzés 1-1-es döntetlennel ért véget, a brit huligánok pedig bemutatkoztak Európában, a rendőröknek könnygázzal kellett megfékezniük a temperamentumos drukkereket.

A meccs után még nagyobb lett a motivációnk, hiszen jól játszottunk, lendületet és magabiztosságot kaptunk. A meccs előtt mindenki azt mondta, hogy Anglia négy vagy öt góllal nyer. De a vége 1-1 lett

– tette hozzá Pfaff.

A csapat ezt követően 2-1-re verte a spanyolokat, majd az olaszok ellen egy gól nélküli döntetlen is elég volt.

Hrubesch, a hős

A lebonyolítás szerint a két csoportmásodik a harmadik helyért szállt harca, a csoportgyőztesek pedig döntőt vívtak.

Az Eb-történelem utolsó bronzmeccsét Csehszlovákia nyerte, miután az olaszok elleni 1-1-es döntetlennel után higgadtabb volt a tizenegyeseknél.

A döntőben az NSZK szerzett vezetést Horst Hrubesch távoli bombájával (1-0), ezt a 72. percben egy vitatható büntetőből kiegyenlítették a belgák: Uli Stielike a 16-oson kívül szabálytalankodott Francois Van der Elsttel, de a román Nicolae Rainea játékvezető büntetőt ítélt, René Vandereycken viszont nem aggódott az ítélet jogosságán (1-1)

A belgák már a hosszabbításra készültek, amikor a 88. percben Karl-Heinz Rummenigge beadását Hrubesch bólintotta a hálóba (2-1).

A hosszabbítás túl sok lett volna nekünk. Nagyon meleg volt aznap, és emlékszem, hogy annyira fáradt voltam a meccs után, hogy alig bírtam felemelni a trófeát

– mesélte később Hrubesch.

A nyugatnémetek 1972 után másodszor lettek Európa-bajnokok.

Öt érdekesség az 1980-as Eb-ről

• 1980-ban a nyugatnémetek ismét taroltak az Aranylabda-szavazáson: Karl-Heinz Rummenigge lett az első, megelőzve csapattársát, Bernd Schustert.
• Az NSZK bravúrját – hogy egymás után három Eb-döntőt is vívhatott – azóta sem ismételte meg senki. De a németek hasonló mesterhármast értek el az 1982 és 1990 között a világbajnokságon is.
• Az Eb-történelem utolsó bronzmérkőzésén 17 sikeres büntető után végül Fulvio Collovati hibázott, Csehszlovákia így verte 9-8-ra Olaszországot a szétlövésben.
• Görögország meglepetésre 1980-ban bejutott a legjobb nyolc közé. Ezt követően legközelebb 2004-ben jutott el az Eb végjátékáig, akkor hatalmas meglepetésre aranyérmet szerzett.
• A döntő hőse, a kétgólos Horst Hrubesch csak azért került be a német keretbe, mert a Schalke játékosa, Klaus Fischer eltörte a lábát.

A vezető képen Hans Müller ugrik boldogan az Eb-döntő hőse, Horst Hrubesch nyakába, jobbról Hans-Peter Briegel gratulál.