Hírek sport

Félt az elhízástól, annyi fogadást nyert meg az Eb hőse

Karl Schnörrer/picture alliance via Getty Images)
Karl Schnörrer/picture alliance via Getty Images)

Azok után, hogy 1972-ben négyes döntőbe jutott a magyar labdarúgó-válogatott, a minimális elvárás az lett volna négy évvel később, hogy legalább az Európa-bajnoki selejtezőcsoportból továbbjusson.

Kapcsolódó
Ilyen csatárral képtelenség lemaradni az Eb-aranyról
1972-ben Gerd Müller a csúcson volt, a Bayernben és a válogatottban 85 (!) gólt szerzett.

Azonban a csapat lemaradt az 1974-es vébéről, így Illovszky Rudolf lemondott, a helyére egy mérkőzés erejéig Bozsik József ült le a kispadra, az Eb-selejtezőt azonban már Moór Ede irányításával kezdte a csapat.

Az ő meglepő kinevezése meg is határozta a kvalifikációt, ugyanis nem tudta összerakni a csapatot, így harmadik tétmérkőzése (egyben hatodik válogatott meccse) után távozott. Egy mérkőzésre Szőcs János ugrott be, majd jött Baróti Lajos, de hiába.

A csoportkörben két veretlen válogatott akadt, a címvédő NSZK és Spanyolország, de a két csapat a negyeddöntőben összekerült egymással és a németek mentek tovább 3-1-es összesítéssel. Jugoszlávia kiverte a walesieket, Hollandia egy hazai 5-0-nak köszönhetően Belgiumot, Csehszlovákia pedig 4-2-es összesítéssel búcsúztatta a Szovjetuniót, amely először hagyott ki négyes döntőt az Eb-k történetében.

A csehszlovákok sikeréhez Václav Jezek szövetségi kapitány nagyon sokat hozzátett, a Sparta Praha és az ADO Den Haag edzője remekül összerakta csapatát.

Mivel addigra már a hosszabbítások után tizenegyesek döntöttek, a kapitány állítólag úgy gyakoroltatta játékosaival, hogy meccskörülményeket teremtve közönséget toborzott az edzésekre, majd arra kérte a nézőket, fütyüljenek és hangoskodjanak.

Eb-történelem

1960: A Real-elnök a fél szovjet válogatottat szerződtette volna az Eiffel-torony tetején

1964: A harmadosztályból is leigazolta volna a Barca, de nemet mondott

1968: A legfurább Eb-elődöntő, ahol pénzfeldobással dőlt el a győztes

1972: Ilyen csatárral képtelenség lemaradni az Eb-aranyról

A hosszabbítások Eb-je

Az 1976-os négyes döntő helyszíne Jugoszlávia volt. A torna elképesztő mérkőzéseket hozott, a két elődöntő, majd a két helyosztó is hosszabbítások után dőlt el.
Csehszlovákia hatalmas meglepetést okozott Hollandia legyőzésével. Anton Ondrus fejes gólját követően a hajrában óriási öngólt vágott a bal felső sarokba, a hosszabbításban aztán előbb Zdenek Nehoda fejelt gólt a 114. percben, majd Frantisek Vesely talált be (3-1).

Az Eb álomcsapata

Ivo Viktor (csehszlovák) – Ján Pivarník (csehszlovák), Ruud Krol (holland), Anton Ondrus (csehszlovák), Franz Beckenbauer (német), Rainer Bonhof (német), Jaroslav Pollák (csehszlovák), Antonín Panenka (csehszlovák), Dragan Dzajic (jugoszláv), Zdenek Nehoda (csehszlovák), Dieter Müller (német)

A másik ágon a jugoszlávok félóra után már 2-0-ra vezettek, de aztán Heinz Flohe szépített, Dieter Müller a 82. percben egyenlített, majd a ráadásban még kétszer betalálva 4-2-vel döntőbe vezette a címvédőt.

A június 20-i belgrádi döntőre a Crvena zvezda stadionjában, csupán harmincezer néző előtt került sor. A szakírók Helmut Schön világbajnok csapatát tartották esélyesnek, éppen ezért meglepetést jelentett, hogy a 8. percben Jan Svehlík bevette Sepp Maier kapuját, majd a 25. percben a nagyszombati Karol Dobiás góljával már 2-0 volt a csehszlovák előny.

A németek gyorsan válaszoltak Dieter Müller találatával – a kölni csatár második válogatottsága során negyedik gólját szerezte –, de úgy tűnt, ezzel megállt a németek tudománya. A nyugatnémetek azonban Bernd Hölzenbein 89. percben szerzett fejes góljával az utolsó pillanatban egyenlítettek, és miután a kétszer 15 perces hosszabbításban sem született döntés, következhettek a tizenegyesek.

Marian Masny, Rainer Bonhof, Zdenek Nehoda, Heinz Flohe, Anton Ondrus, Hans Bongartz és Ladislav Jurkemik nem hibázott, így a negyedik sorozat utolsó kísérlete előtt 4-3-ra vezettek a csehszlovákok. Uli Hoeness azonban nem talált a hálóba, a döntés Antonin Panenkára maradt.

A Bohemians Praha középpályását nem roppantotta össze a felelősség, és az azóta védjegyévé vált pimasz alányeséssel átverte Maiert, aranyéremhez segítve a csehszlovákokat.

Öt érdekesség az 1976-os Eb-ről

  • Mivel a torna utolsó négy mérkőzése hosszabbítás után dőlt el, ez a torna volt a futballtörténelem legizgalmasabb és legversenyképesebb Eb-je.
  • „Ha szabadalmaztatható lenne, akkor szabadalmaztattam volna” – viccelődött Antonín Panenka, a róla elnevezett panenkázás kitalálója.
  • A csehszlovákok legendája állítólag komolyan félt az elhízástól, ugyanis az edzések után klubjának kapusával mindig kint maradtak, hogy gyakorolják a tizenegyeseket. „A tét egy tábla csokoládé vagy egy pohár sör volt, én pedig elkezdtem hízni, mert állandóan megnyertem a fogadásokat.”
  • Franz Beckenbauer a döntőben ünnepelte a 100. válogatottságát. A 11-es párbajban ő lett volna az ötödik német rúgó, de rá már nem került sor…
  • Németország az 1976-os Eb-döntő óta nem veszített komoly tornán büntetőpárbajt.

IV. Európa-bajnokság, 1976, Jugoszlávia

Negyeddöntők
Jugoszlávia – Wales 2-0, 1-1
Csehszlovákia – Szovjetunió 2-0, 2-2
NSZK – Spanyolország 1-1, 2-0
Hollandia – Belgium 5-0, 2-1

 

Négyes döntő (Jugoszlávia, 1976. június 16-20.)
Elődöntők:
Csehszlovákia – Hollandia 3-1 (1-0, 1-1, 1-1)
gól: Ondrus (20.), Nehoda (115.), Vesely (118.), illetve Ondrus (73., öngól)

 

Jugoszlávia – NSZK 2-4 (2-0, 2-2, 2-2)
gól: Popivoda (20.), Dzajic (30.), illetve Flohe (65.), D. Müller (80., 114., 119.)

 

A harmadik helyért:
Jugoszlávia – Hollandia 2-3 (1-2, 2-2, 2-2)
gól: Katalinski (42.), Dzsajics (83.), illetve Geels (27., 107.), W. van de Kerkhof (40.)

 

Döntő (1976. június 20.):
Csehszlovákia – NSZK 2-2 (2-1, 2-2, 2-2), 11-esekkel 5-3
Belgrád, Crvena Zvezda stadion, 30 790 néző
vezette: Gonella (olasz)
Csehszlovákia: Viktor – Pivarník, Capkovic, Ondrus, Gögh, Panenka, Dobiás (Vesely, 94.), Móder, Masny, Svehlík (Jurkemik, 80.), Nehoda. Szövetségi kapitány: Václav Ježek
NSZK: Maier – Vogts, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Dietz, U. Hoeness, Wimmer (Flohe, 46.), Bonhof, Beer (Bongartz, 80.), D. Müller, Hölzenbein. Szövetségi kapitány: Helmut Schön
gól: Svehlík (8.), Dobiás (25.), illetve D. Müller (28.), Hölzenbein (89.)
11-esek: Masny (1-0), Bonhof (1-1), Nehoda (2-1), Flohe (2-2), Ondrus (3-2), Bongartz (3-3), Jurkemik (4-3), U. Hoeness (4-3), Panenka (5-3)

 

A döntő góllövőlistájának élmezőnye:
4 gólos: Dieter Müller (NSZK)
3 gólos: Ruud Geels (Hollandia)
2 gólos: Dragan Dzajic (Jugoszlávia)

 

A teljes (1974–76) torna góllövőlistájának élmezőnye:
8 gólos: Don Givens (Írország)
6 gólos: Nyilasi Tibor (Magyarország)
5 gólos: Johan Cruyff (Hollandia), Josip Katalinski (Jugoszlávia), Hans Krankl (Ausztria), Ian Malcolm MacDonald (Anglia), Zdenek Nehoda (Csehszlovákia)

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik