Meghódította az európai futballt a mágikus négyes

Az 1984-es futball Európa-bajnokság hazatért, hiszen az 1960-as első tornát is Franciaországban rendezték.

A selejtezők legnagyobb meglepetését az 1982-es világbajnok olaszok szereplése jelentette, hiszen egyetlen győzelmüket hazai pályán Ciprus ellen aratták, így csak a 4. helyen zártak.

De nem jutottak ki a magyarok sem, a Verebes József-féle Győrre épülő csapat Luxemburgot oda-vissza verte, de az angolok (0-2), a görögök (2-3) és a dánok (1-3) elleni vereség el is döntötte a sorsukat.

Carré magique

Amíg az A csoportban a francia, dán, belga, jugoszláv négyes fantasztikus meccseket vívott egymással, és 23 gólt termelt (ebből a francia Michel Platini egymaga hetet szerzett), addig a B csoportban a spanyolok portugálok, németek és románok mindössze kilencszer találtak be, és unalmas mérkőzéseket produkáltak.

A házigazda viszont szárnyalt, a Luis Fernández, Alain Giresse, Jean Tigana, Michel Platini alkotta mágikus négyes (carré magique) minden idők egyik legjobb középpályás sora volt. A világ pedig Michel Hidalgo kapitánynak köszönhette, hogy láthatta évekig ezt a csodát.

„Legfontosabb újítása abban állt, hogy azt kérte az irányítójától, Platinitől mindig alkalmazkodjon az aktuális rendszer követelményeihez, és nem köré építette a csapata rendszerét. Ebben persze segítségére volt a minőségi keret: Alain Giresse és Jean Tigana mindketten kimagasló képességű irányítók voltak. Hidalgónak csak meg kellett találnia az ideális egyensúlyt az egyéni kreativitás és a rendszer között. Ha ez megvolt, a gólhelyzetek szinte maguktól jöttek” – írta róla Jonathan Wilson a Futballforradalmak című könyvében.

Platini, a csoda

A géniusz Platini volt, a Juventusszal kétszeres bajnok, BEK- és KEK-győztes, háromszoros olasz gólkirály, 1983 és 1985 között háromszoros aranylabdás klasszis a válogatottban 72 mérkőzésen 41 gólt lőtt, ebből kilencet ezen az Eb-n.

A francia csillag ezen az egy Eb-n négy rekordot is felállított: ő az egyetlen játékos, aki egy tornán kétszer is triplázni tudott (ráadásul egymást követő két mérkőzésen), ő szerzett leggyorsabban három gólt, 18 perc alatt, és ő volt a legidősebb, aki mesterhármasra volt képes: 28 évesen és 364 naposon. De arra sem volt még példa rajta kívül, hogy valaki sorozatban öt Eb-meccsen eredményes legyen.

Három győzelem után aztán a négy között Portugália ellen nagyon megszenvedett a csapat, a csata hőse az a Jean-Francois Domergue lett, aki balhátvéd létére két gólt is szerzett.

A másik ágon a dánoknak nem volt szerencséjük, a csoportban ugyan ötöt vágtak a jugoszlávoknak és hármat a belgáknak, Spanyolország ellen azonban 1-1-es eredmény után a büntetők döntöttek, ahol egy játékos hibázott: a dán Preben Elkjaer-Larsen a léc fölé lőtt.

Francia sporttörténelmi pillanat

A döntőben a spanyolok sokáig jól tartották magukat, az 57. percben aztán a futballtörténelem egyik leghíresebb potyagólja megtörte a jeget: Platini 18 méteres szabadrúgására Luis Arconada leért a bal alsó sarokra, de a hasa alatt becsorgott a labda. A 90. percben aztán egy gyors kontra végén Bruno Bellone okosan átemelte a spanyol kapust, Franciaország megérdemelten nyert 2-0-ra, és lett Európa-bajnok.

Ez volt az első trófea, amelyet Franciaország csapatsportágban megnyert. Nagyszerű pillanat volt ez a francia futball és az egész francia sport számára

– mondta Platini.

A szakemberek a tornát máig az egyik legmagasabb színvonalú futballeseménynek tartják a meccsenkénti 2,73-as gólátlagnak köszönhetően. A négy nyolccsapatos Eb (1980-1992) között magasan a legtöbb gól ekkor született, de a 16 csapatos tornák történetében is csak a 2000-es Eb produkált minimálisan magasabb (2,74) számot.

Öt érdekesség az 1984-es Eb-ről

• Az Eb-k 1980-as kibővítése óta Franciaország továbbra is az egyetlen házigazda, amely meg tudta nyerni a tornát. Egy olyan házigazda van még, amely döntőt játszhatott, de Portugália 2004-ben a második helyen végzett.
• 1984-ben Franciaország félelmetes formában volt: az adott naptári évben a 12 válogatott mérkőzése mindegyikét megnyerte.
• Saját bevallásuk szerint is a tizenegyesektől való félelem vezette a franciákat az elődöntőben, hogy 1-2-es hátrányról fordítani tudjanak a portugálok ellen. „Jean Tigana azt mondta nekünk, hogy még sohasem nyert büntetőpárbajt! Tudtuk, hogy el kell kerülnünk azt” – emlékezett vissza Platini.
• A döntős Spanyolország két rekordot is elért a selejtezőben: az első válogatott lett, amely legalább tíz gólt szerzett egy mérkőzésen (12-1-re győzte le Máltát), és Hollandiával szemben a pontazonosság és azonos gólkülönbség mellett a több rúgott gólnak köszönhetően jutott tovább.
• A torna hivatalos kabalája Péno, a kiskakas volt, amely 84-es számú francia mezt viselt.