Az 1980-as labdarúgó Európa-bajnokság volt az első, ahol a házigazda alanyi jogon részese lehetett a viadalnak és ahol nem négy, hanem nyolc csapat vehetett részt, immáron csoportkör beiktatásával.
A magyarok ezúttal sem jutottak ki, a Kovács Ferenc irányította válogatott a selejtezőben ugyan a szovjetek ellen pozitív mérleget produkált (2-0, 2-2), de a finnországi 2-1-es, majd a görögországi 4-1-es vereség mindent eldöntött.
A rendezési jog Olaszországé lett, de a helyieket nem nagyon csigázta fel a sok mérkőzés. A kedvencek meccsein ugyan jó volt a hangulat, de például a csehszlovák–görög meccsre néhány ezren látogattak csak ki.
Gólszegénység
A látvány sem volt eget verő, a túlságosan védekező taktika miatt a csoportkörben három mérkőzés gól nélküli döntetlennel, három pedig 1-0-s végeredménnyel végződött.
Az A csoportban az NSZK egy tehetséges új generációval – Bernd Schuster, Hans-Peter Briegel, Horst Hrubesch, Hansi Müller, Karl-Heinz Rummenigge – érkezett, és miután a csehszlovákokat, majd a hollandokat is legyőzte egy-egy góllal, a görögök ellen egy 0-0 is elég volt a döntőhöz. A második helyet a csehszlovákok szerezték meg.
A másik ágon a házigazda Olaszország (a bundázás miatt eltiltott Paolo Rossi nélkül), a kétszeres aranylabdás Kevin Keeganre, illetve a kétszeres BL-győztes Liverpoolra és Nottinghamre építő Anglia, valamint a Kubala László vezette Spanyolország tűnt esélyesnek, végül a Guy Thys vezette belgák mindenkit megleptek.
Persze 1972-ből rendelkeztek egy bronzéremmel, de az addigi öt Eb közül mindössze azon jutottak el a végjátékig, azaz összesen két mérkőzést vívtak.
A nagyrészt ismeretlen játékosokból álló csapat kulcsemberének a kapus Jean-Marie Pfaff és Jan Ceulemans számított, és Thys kapitány egy jól védekező és a végsőkig küzdő harcos csapatot rakott össze.
„Hat-hét évig dolgoztunk a csapat felépítésén, azt hiszem, minden idők egyik legjobb belga válogatottja volt. Amatőrök voltunk, de akadt néhány jó játékosunk, akik segítségével az eb-re összeálltunk” – nyilatkozta Pfaff.
Az Anglia elleni, 1980. június 12-i nyitány ugyanolyan emlékezetesnek bizonyul a pályán, mint azon kívül. A mérkőzés 1-1-es döntetlennel ért véget, a brit huligánok pedig bemutatkoztak Európában, a rendőröknek könnygázzal kellett megfékezniük a temperamentumos drukkereket.
A meccs után még nagyobb lett a motivációnk, hiszen jól játszottunk, lendületet és magabiztosságot kaptunk. A meccs előtt mindenki azt mondta, hogy Anglia négy vagy öt góllal nyer. De a vége 1-1 lett
– tette hozzá Pfaff.
A csapat ezt követően 2-1-re verte a spanyolokat, majd az olaszok ellen egy gól nélküli döntetlen is elég volt.
Hrubesch, a hős
A lebonyolítás szerint a két csoportmásodik a harmadik helyért szállt harca, a csoportgyőztesek pedig döntőt vívtak.
A döntőben az NSZK szerzett vezetést Horst Hrubesch távoli bombájával (1-0), ezt a 72. percben egy vitatható büntetőből kiegyenlítették a belgák: Uli Stielike a 16-oson kívül szabálytalankodott Francois Van der Elsttel, de a román Nicolae Rainea játékvezető büntetőt ítélt, René Vandereycken viszont nem aggódott az ítélet jogosságán (1-1)
A belgák már a hosszabbításra készültek, amikor a 88. percben Karl-Heinz Rummenigge beadását Hrubesch bólintotta a hálóba (2-1).
A hosszabbítás túl sok lett volna nekünk. Nagyon meleg volt aznap, és emlékszem, hogy annyira fáradt voltam a meccs után, hogy alig bírtam felemelni a trófeát
– mesélte később Hrubesch.
Öt érdekesség az 1980-as Eb-ről
- 1980-ban a nyugatnémetek ismét taroltak az Aranylabda-szavazáson: Karl-Heinz Rummenigge lett az első, megelőzve csapattársát, Bernd Schustert.
- Az NSZK bravúrját – hogy egymás után három Eb-döntőt is vívhatott – azóta sem ismételte meg senki. De a németek hasonló mesterhármast értek el az 1982 és 1990 között a világbajnokságon is.
- Az Eb-történelem utolsó bronzmérkőzésén 17 sikeres büntető után végül Fulvio Collovati hibázott, Csehszlovákia így verte 9-8-ra Olaszországot a szétlövésben.
- Görögország meglepetésre 1980-ban bejutott a legjobb nyolc közé. Ezt követően legközelebb 2004-ben jutott el az Eb végjátékáig, akkor hatalmas meglepetésre aranyérmet szerzett.
- A döntő hőse, a kétgólos Horst Hrubesch csak azért került be a német keretbe, mert a Schalke játékosa, Klaus Fischer eltörte a lábát.
A vezető képen Hans Müller ugrik boldogan az Eb-döntő hőse, Horst Hrubesch nyakába, jobbról Hans-Peter Briegel gratulál.
Ahol a futball esze és szíve találkozik!
Válogatott írások a legjobbaktól.
Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!
Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.
Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.
