Hollandia egy bokasérült kispadossal verte végig Európát

1988-ban egy 23 éves holland fiatalember, Marco van Basten bűvölte el a világot az Eb-n, ahol bokasérüléséből éppen csak felépülve csereként kezdett, aztán Angliát mesterhármassal, az NSZK-t és a Szovjetuniót győztes góllal intézte el.

A nyolccsapatos mezőny jócskán megváltozott az előző Európa-bajnoksághoz képest, Spanyolország, Dánia és a házigazda NSZK maradt hímondónak, a címvédő franciák és az elődöntős portugálok csúnyán elvéreztek a selejtezőben, Olaszország, Anglia és Hollandia mellett az írek történetük során először kvalifikálták magukat, és a Szovjetunió is visszatért 16 év után.

A magyar válogatottat 1985-ben még a világ egyik legjobbjának tartották, a mexikói világbajnokság kínos kudarca azonban Mezey György állásába került. Az 1986. október 15-i, Hollandia elleni hazai mérkőzésen már Komora Imre ült a kispadon, de miután Marco van Basten góljával a vendégek nyertek, majd a csapat Görögországban is kikapott, jött Verebes József. Vele legalább Ciprust és Lengyelországot sikerült legyőzni (utóbbi mérkőzésen született Détári Lajos emlékezetes, alapvonal közeléből szerzett szabadrúgásgólja), az utolsó három meccsen pedig már Garami József kapott lehetőséget.

A csapat végül négy győzelemmel és négy vereséggel, nyolc ponttal a csoport harmadik helyén zárt.

Remeklő szovjetek, betliző angolok

Az A csoportban vb-ezüstérmes németeket, illetve az 1982-es világbajnok olaszokat tartották esélyesnek, de a felek az egymás elleni nyitómérkőzésen nem bírtak egymással, előbb egy labdaeladást követően Roberto Mancini szerzett vezetést a németek pedig Andreas Brehme révén egy 16 méteres lövéssel egyenlítettek.

Miután az előző Eb két meglepetéscsapata, Spanyolország és Dánia kikapott a riválisoktól, a továbbjutás kérdése el is dőlt.

A B csoportban azonban minden a feje tetejére állt, a selejtezőt 19-1-es gólkülönbséggel, veretlenül megnyerő Anglia ugyanis három vereséggel kiesett. Már a nyitómérkőzés óriási pofon volt, a története első Eb-meccsét játszó Írország ugyanis a liverpooli, mindössze 170 cm magas Ray Houghton fejesével 1-0-ra győzött. Ezt követte a hollandok, majd a szovjetek elleni 1-3.

A Valerij Lobanovszkij vezette Szovjetunió viszont remekelt, Hollandia és Anglia legyőzése, és Írországgal szembeni 1-1 biztos elsőséget ért, a csoport utolsó meccse, a holland-ír csata viszont a továbbjutásról döntött.

A 0-0 már Jackie Charlton válogatottját juttatta volna tovább, azonban a 82. percben Wim Kieft az Eb-történelem egyik legfurább gólját fejelte a kapuba, nagy nehezen továbbjuttatva Hollandiát.

A dolgok néha csak úgy megtörténnek

A szerencse továbbra is a hollandok mellett maradt, a németek elleni elődöntőben ugyan Lothar Matthäus büntetőjével a németek szereztek vezetést, de Ronald Koeman hasonló módon egyenlített. A 88. percben aztán Van Basten gyönyörű gólt lőtt és döntőbe juttatta csapatát.

A másik ágon a szovjetek szakadó esőben az olaszokat verték 2-0-ra: a 60. percben Gennagyij Litovcsenko szerencsés góllal szerzett vezetést, két perc múlva egy gyors kontrát Oleg Protaszov is eredményesen fejezett be, így a válogatott 1960, 1964 és 1972 után negyedszer jutott be az Eb-döntőbe.

Holland források szerint a lakosság hatvan százaléka a tévé előtt izgulva várta a döntőt, amelyben Rinus Michels csapata visszavágott a csoportbeli vereségért. A 32. percben Ruud Gullit fejjel szerzett vezetést, majd az 54. percben jött az a gól, amelyet azóta is csak csodálattal lehet megnézni: Arnold Mühren balról a hosszú sarokra ívelte a labdát, Van Basten pedig hihetetlen mozdulattal, éles szögből csodálatos gólt lőtt (2-0).

„A második félidőre már kissé fáradt voltam. Jött a labda Mührentől és amíg repült, azon tűnődtem, hogy levegyem, és próbálkozzam a védők között vagy kockáztassak és lőjek. Utóbbit választottam, de óriási szerencsére volt szükségem. Meg is lepődtem, a gól utáni pillanatban látszott a reakcióm, ahogy azt kérdeztem: Mi történt?” – nyilatkozta.

Sok szerencsére van szükség egy ilyen lövéshez. Ez egyike azoknak a dolgoknak, amelyek néha csak úgy megtörténnek.

Hollandia története során először Európa-bajnok lett, a szervezők pedig elégedettek lehettek, hiszen összesen 888 645 néző látta a meccseket a helyszínen, amit 59 243 fős átlagnézőszámot jelentett.

Öt érdekesség az 1988-as Eb-ről

• A holland Hans van Breukelen, Ronald Koeman, Berry van Aerle és Gerald Vanenburg heteken belül két nagy trófeát nyert: az Eb mellett ugyanis a PSV-vel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában is első lett.
• A hollandok győzelme után egymillió ember ünnepelt az Amszterdamot behálózó csatornán, miután a válogatott egy bárkán végigvitte az Eb-serleget. Állítólag több lakóhajó is elsüllyedt a tetejükön táncoló emberek súlya alatt.
• A hollandok 1956 óta először győztek a németek ellen, és az elődöntőbeli siker olyan eufóriát okozott, hogy a meccset követő ünneplések a második világháború befejezését követően a legnagyobbak voltak az országban.
• Peter Shilton kapus lett a negyedik angol játékos, aki elérte a 100. válogatottságot. Pechjélre pont egy olyan mérkőzésen, amikor Marco van Basten mesterhármast rámolt be a hálójába.
• A mai napig a szovjet válogatott az egyetlen, amely három Európa-bajnoki döntőt is elbukott.