Az 1984-es futball Európa-bajnokság hazatért, hiszen az 1960-as első tornát is Franciaországban rendezték.
A selejtezők legnagyobb meglepetését az 1982-es világbajnok olaszok szereplése jelentette, hiszen egyetlen győzelmüket hazai pályán Ciprus ellen aratták, így csak a 4. helyen zártak.
De nem jutottak ki a magyarok sem, a Verebes József-féle Győrre épülő csapat Luxemburgot oda-vissza verte, de az angolok (0-2), a görögök (2-3) és a dánok (1-3) elleni vereség el is döntötte a sorsukat.
Carré magique
Amíg az A csoportban a francia, dán, belga, jugoszláv négyes fantasztikus meccseket vívott egymással, és 23 gólt termelt (ebből a francia Michel Platini egymaga hetet szerzett), addig a B csoportban a spanyolok portugálok, németek és románok mindössze kilencszer találtak be, és unalmas mérkőzéseket produkáltak.
A házigazda viszont szárnyalt, a Luis Fernández, Alain Giresse, Jean Tigana, Michel Platini alkotta mágikus négyes (carré magique) minden idők egyik legjobb középpályás sora volt. A világ pedig Michel Hidalgo kapitánynak köszönhette, hogy láthatta évekig ezt a csodát.
„Legfontosabb újítása abban állt, hogy azt kérte az irányítójától, Platinitől mindig alkalmazkodjon az aktuális rendszer követelményeihez, és nem köré építette a csapata rendszerét. Ebben persze segítségére volt a minőségi keret: Alain Giresse és Jean Tigana mindketten kimagasló képességű irányítók voltak. Hidalgónak csak meg kellett találnia az ideális egyensúlyt az egyéni kreativitás és a rendszer között. Ha ez megvolt, a gólhelyzetek szinte maguktól jöttek” – írta róla Jonathan Wilson a Futballforradalmak című könyvében.
Platini, a csoda
A géniusz Platini volt, a Juventusszal kétszeres bajnok, BEK- és KEK-győztes, háromszoros olasz gólkirály, 1983 és 1985 között háromszoros aranylabdás klasszis a válogatottban 72 mérkőzésen 41 gólt lőtt, ebből kilencet ezen az Eb-n.
A francia csillag ezen az egy Eb-n négy rekordot is felállított: ő az egyetlen játékos, aki egy tornán kétszer is triplázni tudott (ráadásul egymást követő két mérkőzésen), ő szerzett leggyorsabban három gólt, 18 perc alatt, és ő volt a legidősebb, aki mesterhármasra volt képes: 28 évesen és 364 naposon. De arra sem volt még példa rajta kívül, hogy valaki sorozatban öt Eb-meccsen eredményes legyen.
Három győzelem után aztán a négy között Portugália ellen nagyon megszenvedett a csapat, a csata hőse az a Jean-Francois Domergue lett, aki balhátvéd létére két gólt is szerzett.
A másik ágon a dánoknak nem volt szerencséjük, a csoportban ugyan ötöt vágtak a jugoszlávoknak és hármat a belgáknak, Spanyolország ellen azonban 1-1-es eredmény után a büntetők döntöttek, ahol egy játékos hibázott: a dán Preben Elkjaer-Larsen a léc fölé lőtt.
Francia sporttörténelmi pillanat
A döntőben a spanyolok sokáig jól tartották magukat, az 57. percben aztán a futballtörténelem egyik leghíresebb potyagólja megtörte a jeget: Platini 18 méteres szabadrúgására Luis Arconada leért a bal alsó sarokra, de a hasa alatt becsorgott a labda. A 90. percben aztán egy gyors kontra végén Bruno Bellone okosan átemelte a spanyol kapust, Franciaország megérdemelten nyert 2-0-ra, és lett Európa-bajnok.
Ez volt az első trófea, amelyet Franciaország csapatsportágban megnyert. Nagyszerű pillanat volt ez a francia futball és az egész francia sport számára
– mondta Platini.
A szakemberek a tornát máig az egyik legmagasabb színvonalú futballeseménynek tartják a meccsenkénti 2,73-as gólátlagnak köszönhetően. A négy nyolccsapatos Eb (1980-1992) között magasan a legtöbb gól ekkor született, de a 16 csapatos tornák történetében is csak a 2000-es Eb produkált minimálisan magasabb (2,74) számot.
Öt érdekesség az 1984-es Eb-ről
- Az Eb-k 1980-as kibővítése óta Franciaország továbbra is az egyetlen házigazda, amely meg tudta nyerni a tornát. Egy olyan házigazda van még, amely döntőt játszhatott, de Portugália 2004-ben a második helyen végzett.
- 1984-ben Franciaország félelmetes formában volt: az adott naptári évben a 12 válogatott mérkőzése mindegyikét megnyerte.
- Saját bevallásuk szerint is a tizenegyesektől való félelem vezette a franciákat az elődöntőben, hogy 1-2-es hátrányról fordítani tudjanak a portugálok ellen. „Jean Tigana azt mondta nekünk, hogy még sohasem nyert büntetőpárbajt! Tudtuk, hogy el kell kerülnünk azt” – emlékezett vissza Platini.
- A döntős Spanyolország két rekordot is elért a selejtezőben: az első válogatott lett, amely legalább tíz gólt szerzett egy mérkőzésen (12-1-re győzte le Máltát), és Hollandiával szemben a pontazonosság és azonos gólkülönbség mellett a több rúgott gólnak köszönhetően jutott tovább.
- A torna hivatalos kabalája Péno, a kiskakas volt, amely 84-es számú francia mezt viselt.
Ahol a futball esze és szíve találkozik!
Válogatott írások a legjobbaktól.
Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!
Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.
Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.
